Az én Máltám!: Marsaxlokk

Marsaxlokk Málta egyik legkeletibb települése. Lakossága 3200 fő. Neve a föníciai eredetű marsa (kikötő) és xlokk (délkelet) szavakból ered.

Hogyan menjünk Marsaxlokk-ba? Mi a buszos megközelítést választottuk. Vasárnap és ünnepnapokon Vallettából a 85-ös és X86-os buszokkal lehet megközelíteni a csodaszép kis halászfalut.

Infó:

http://www.publictransport.com.mt/home?l=1

Itt meg tudod tervezni, hogy melyik napon, honnan – hova szeretnél utazni és milyen időpontban. Az oldal megadja neked a lehetséges útvonalakat, buszjáratszámokat és az indulási időket is. No, Máltán azért ne vegyünk minden menetrendi információt készpénznek! :-) Merthogy időnként mintha dísznek lenne csak, sőt Vallettában az se biztos, hogy a buszok a számukra kijelölt buszmegállóba állnak be, szóval legyünk észnél, figyeljünk nagyon! Ha már a buszon vagyunk baj nem lehet, szépek, modernek és kényelmesek. A jegy 1,50 euró ezzel egész nap lehet utazni bármelyik vonalon!

Története

A hely egészen a 4. századig szolgálta Héra kultuszát, amikortól valószínűleg keresztény célokra használták.

A hagyomány szerint a föníciaiak itt léptek először Málta földjére. Attól kezdve kis kikötő működött itt. 1565-ben a Nagy ostrom előtt itt szálltak partra a török seregek. 1611-ben Alof de Wignacourt nagymester tornyot építtetett a kikötő fölött (Torri ta' San Luċjan), amely sikerrel vert vissza egy török partraszállást 1614. július 6-án. Martin de Redín nagymester (1657-1660) újabb két tornyot építtetett a községtől nyugatra (Delimara Tower és Xrobb l-Għaġin Tower). Temploma 1682-ben épült. Hasonlóképpen itt szállt partra Napóleon francia tábornok megszálló serege. A város a 20. századig apró kikötő maradt, lakossági adat először 1890-ből áll rendelkezésre, ekkor 210-en lakták. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Napjaink

A város megélhetését hagyományosan a halászat biztosította (kardhal, tonhal, aranymakréla). Málta belföldi halellátásának jelentős része ma is a marsaxlokki halászoktól származik, amit hét közben Valletta halpiacára szállítanak, vasárnap azonban a hagyományos halpiacot tartják a helyi kikötőben. A város régi formájában megőrzött kikötőjével és csónakjaival az ország egyik legkeresettebb látványossága.

Turisztikai jelentősége mellett a város ad otthont Málta új erőművének (Delimara Plant).

Nevezetességei

Szent Péter-plébániatemplom
It-Torri ta' San Luċjan (St. Lucian Tower): 1611-ben építtette Alof de Wignacourt nagymester a Marniżi-félszigetre. A torony ma a Nemzeti Tengerbiológiai Kutatóközpontnak ad otthont, előzetes kérésre látogatható
Xrobb l-Għaģin Nature Park: A 2011-ben megnyitott park a félsziget természeti értékeinek védelmére és bemutatására létesült. A park létesítésekor 15 000 fát ültettek a területen, ezen kívül épült egy öko-ház, amely oktatási célokat is szolgál. A parkot a Nature Trust, az erőforrásokért és vidékfejlesztésért felelős minisztérium és az egyetem közösen működteti.
Il-Ballut ta' Marsaxlokk: A Xatt is-Sajjiedánál található partszakasz egyike a máltai szigeteken fennmaradt kevés édes-sós mocsárnak. Az esős időszakban édesebb, száraz hónapokban szélsőségesen sóssá váló mocsárvidék számos különleges növény- és állatfaj otthona. Jelenleg a Natura 2000 program keretében védelem alatt áll.
A kikötőben horgonyzó luzzuk – nagyobb méretű bárka mely mindkét végén hegyes, halászatra –, dgħajsák – vékonyabb, gyorsabb, gondola jellegű hajó, ami személyszállításra alkalmasabb – és khajjikok – csak az egyik végén hegyes orrú, inkább csónak jellegű, halászatra – jellegzetes "Ozirisz-szemeikkel" – melyek a hajókat és tulajdonosaikat hivatott megvédeni a rossz szellemektől.
Halpiac (vasárnaponként) – kora reggeltől 12:30-ig.