Working in Málta

No akkor – vagy ahogy a máltaiak mondják ”mela” – vágjunk bele a következő témánkba, ami a munkakeresés és munkába állás itt, Málta szigetén. M.SZ.-nek megígértem maradnak az őszinte és ”emberszagú” írások – minek szépítsünk. :-)

Szögezzünk le egy két fontos dolgot és tudnivalót már az elején:

 

1.) Ha meggazdagodni szeretnél, ne Máltára gyere dolgozni! Ausztriában, Angliában és Németországban tutti magasabb a minimálbér és órabér. Persze ha van egy jó szakmád, ami itt hiányszakma és keresik pl. orvos, építészmérnök, webes szakember … stb. akkor nincs probléma. :-)

2.) Valóban elég, ha picit beszélsz angolul, hiszen itt ez a második hivatalos nyelv a máltai mellett. De minimális nyelvtudással vagy anélkül marad a mosogatói, takarítói, munkalehetőség kezdetben.

3.) A minimális órabér 4,25 – 4,50 euro között alakul, a bolti eladók, pincérek, bártenderek átlag 5 eurot keresnek óránként.

4.) Itt sem divat minden munkahelyen a bejelentés. Szóval figyelni kell nagyon. A szállodák, nagyobb éttermek és boltok bejelentenek, meg persze az állami intézmények, de a kisebbek nem biztos.

Hol érdemes keresgélni?

 

Először is nem javaslom az otthonról küldözgessünk Önéletrajzot, hacsak nem valami speciális területen akarsz elhelyezkedni, amire kell mondjuk spciális képzettség, nyelvtudás és gyakorlat.

Ha a terved, hogy először bármi jó csak legyen, majd aztán lépsz tovább, akkor itt kint kell lenni. A legelső lépés legyen előre kinyomtatott Önéletrajzod, jó sok mondjuk vagy 30 darab. Ha nem feltétlen a szakmádban akarsz elhelyezkedni akkor nem muszáj túlragozni a dolgot. Elég egy oldal. És irány az utca, szállodák, éttermek, boltok, ahol szeretnél dolgozni. Szépen sorba be lehet adogatni...sokszor ki is van írva a boltok, éttermek és szállodák bejáratára, hogy épp keresnek e személyzetet.

Oldalak amiket érdemes nézegetni a neten:

http://maltapark.com/ - fontos! Ide regisztráld magad, mert a legtöbb hirdetésre csak úgy lehet jelentkezni!

http://www.careerjet.com.mt/

http://www.etc.gov.mt/Index.aspx

és a Facebookon:

https://www.facebook.com/groups/tempworkinmalta/

Valamint a Times of Maltá-t érdemes vasárnaponként megvenni, az egyik melléklete kimondottan állásokkal, karrierrel foglakozik.

Mi is így kezdtük, vittük az Önéletrajzokat és adogattuk be a környéken lévő szállodákba, és ha épp olyan bolt mellett vitt az utunk ahova kerestek személyzetet beadtuk. Valamint ha láttunk jónak tűnő hirdetést szépen küldtük e-mailbe is.

Az igazság az, hogy én nem vagyok valami szuper angolból, így a szobalányos variációt céloztam be magamnak már itthon is, aztán ha belejövök az angolba szépen lépkedek tovább a ranglétrán. :-)

A vonzás törvénye be is jött, 1 hete szobalánykodom. :-) Bár nagyon cukik voltak az interjún, mivel magasabb poziciót ajánlottak, de lebeszéltem őket róla, mondván nem beszélek annyira jól angolul, hogy egyből front office-osként kezdjek. 

Őszintén, ha valaki soha nem csinált még ilyet és irodai munkáról lovagol át, kösse fel a gatyáját! Baromi nehéz és nagyon fárasztó fizikai munka! Az első három nap nem éreztem a kezeimet, itt ríttam az uramnak, hogy végem van. A kezeim most is fájnak és nem kicsit van izomlázam mindenhol konkrétan. Ja, veszélyes szakma ám ez, első nap rázártam az erkélyajtót az ujjamra, azt hittem besz..ok! Belilult picit, de megmaradt a körmöm. Itt ott kék és zöld foltos vagyok, mindig beütöm magam valahova. Valahogy csak túléltem, de nyilván hamar szeretnék továbblépni majd. Amúgy mindenki nagyon kedves, 4 nap betanulás volt, addig egy régi motoros máltai nő tanított be, ha kellett háromszor ismételte el mit kell csinálni, ha valamit épp nem értettem. A munkaidő nálunk 8-17-ig tart elvileg, de van, hogy hamarabb végzünk. Heti egy szabadnap jár, azt minden vasárnap mondják meg, hogy melyik nap.

Mi be vagyunk jelentve, csináltatnom is kellett Social Security Numbert – ez az adó és TB számod egyben. Röviden 15 perc alatt kész volt! A munkáltatóm írt a hivatalnak egy levelet amiben kérték, hogy csinálják meg nekem ezt a számot mert náluk dolgozom. Nekem Msidá-ba kellett menni a helyi Rendőrségen kértünk útbaigaíztást – ami olyan volt mintha az 50-es évek Kubájában lennénk, idős rendőrbácsi a pult mögött, SZTK keretes szemüvegben, kopott székek, házi oltár a bal felső sarokba, a váróteremben dohányzó apóka...- maga az iroda a Lokal Council mellett van. Ott semmi sorszám, újabb udvarias rendőr, aki figyeli mikor mehetsz be az ügyintézőhöz és beküld. 10 percet vártunk, maga a művelet 5 perc volt. :-)

Röviden ennyi az első tapasztalatokról. További szállodás sztorik – milyen nemzetiségűekkel dolgozom, ki kicsoda egy nagy szállodában – később jönnek még.

A mediterrán tél

Gondolkodtam írjam e meg ezt a bejegyzést most, vagy majd csak egy év múlva, amikor egy teljes téli évszakon túl leszünk, de aztán gondoltam, élénkek az érzések és élmények, írunk erről ízibe.

Amikor még csak készülődtünk az új életre, sokan kérdezték milyen az idő Máltán. Mi nagyon menők voltunk, hogy télen is csak 12-15 fok van, nagyon ritkán van 5 fok. Maximum esik az eső.

Ez mind igaz, csak elfelejtettünk néhány dolgot, vagyis inkább itt jöttünk rá...

Először is úgy tűnik, Málta egyik leghidegebb telébe csöppentünk bele. Mióta itt vagyok lassan 1 hónapja egyebet nem hallok, hogy „nyugi már csak pár nap és jön a jó idő”... jön valahol jön...

Valóban, ha kisüt a nap, és nem esik az eső, és a szél is épp csak lengedezik, már lehet napozni. Ilyen napozós nap volt vagy kettő mióta itt vagyok. Amúgy eső, felhő, eső, pára....néha napos idő. És szél! Én életembe nem fáztam még úgy mint itt. Amikor a permetező esőbe süvít a szél, olyan mintha a csontodig hatolna. És a páratartalom minimum 70% de néha jóval több.

És nem is az a legnagyobb baj, hogy kint hideg van, hanem az, hogy itt nincs ám központi fűtés, leginkább semmilyen fűtés nincs! Mediterrán országokba nem divat, arra a 2-3 hónapra minek, meg nincs olyan hideg akkor se. Tehát hazamész a jó kis nyirkos, hideg lakásba ahol szintén van vagy 15 fok...Szóval felmelegedni sincs esélyed se. Sokszor jobb kint a napon, mint bent a lakásban. Vannak lakások ahol van olajradiátor, hősugárzó vagy klíma, amivel tudsz némi meleget csiholni de nem tart sokáig, és hááát az áram nem annyira olcsó mulatság itt se. Szóval alvós cucc: a minimum a nagyon meleg pizsama, de akár tréning naci, póló, pulcsi és meleg zokni. És jó meleg takaró. Így egészen tűrhető az alvás. Aki jön erre számítson mindenképp.

És ami még van a pára miatt, a penész. A lakások nagy részében a fürdőben minimum van, de a tél végére akár a szobákban is. Hallottam olyat is, hogy a szekrény penészes volt, vagy akár a fakanál a konyhaszekrénybe az lett. A páraelszívó állítólag jó megoldás...mi nem próbáltuk, talán majd a következő télre, most már csak meleg lesz. :-)

Marsaxlokk

Marsaxlokk Málta egyik legkeletibb települése. Lakossága 3200 fő. Neve a föníciai eredetű marsa (kikötő) és xlokk (délkelet) szavakból ered.

Hogyan menjünk Marsaxlokk-ba? Mi a buszos megközelítést választottuk. Vasárnap és ünnepnapokon Vallettából a 85-ös és X86-os buszokkal lehet megközelíteni a csodaszép kis halászfalut. 

Infó:

http://www.publictransport.com.mt/home?l=1

Itt meg tudod tervezni, hogy melyik napon, honnan – hova szeretnél utazni és milyen időpontban. Az oldal megadja neked a lehetséges útvonalakat, buszjáratszámokat és az indulási időket is. No, Máltán azért ne vegyünk minden menetrendi információt készpénznek! :-) Merthogy időnként mintha dísznek lenne csak, sőt Vallettában az se biztos, hogy a buszok a számukra kijelölt buszmegállóba állnak be, szóval legyünk észnél, figyeljünk nagyon! Ha már a buszon vagyunk baj nem lehet, szépek, modernek és kényelmesek. A jegy 1,50 euró ezzel egész nap lehet utazni bármelyik vonalon!

Története

A hely egészen a 4. századig szolgálta Héra kultuszát, amikortól valószínűleg keresztény célokra használták.

A hagyomány szerint a föníciaiak itt léptek először Málta földjére. Attól kezdve kis kikötő működött itt. 1565-ben a Nagy ostrom előtt itt szálltak partra a török seregek. 1611-ben Alof de Wignacourt nagymester tornyot építtetett a kikötő fölött (Torri ta' San Luċjan), amely sikerrel vert vissza egy török partraszállást 1614. július 6-án. Martin de Redín nagymester (1657-1660) újabb két tornyot építtetett a községtől nyugatra (Delimara Tower és Xrobb l-Għaġin Tower). Temploma 1682-ben épült. Hasonlóképpen itt szállt partra Napóleon francia tábornok megszálló serege. A város a 20. századig apró kikötő maradt, lakossági adat először 1890-ből áll rendelkezésre, ekkor 210-en lakták. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa.

Napjaink

A város megélhetését hagyományosan a halászat biztosította (kardhal, tonhal, aranymakréla). Málta belföldi halellátásának jelentős része ma is a marsaxlokki halászoktól származik, amit hét közben Valletta halpiacára szállítanak, vasárnap azonban a hagyományos halpiacot tartják a helyi kikötőben. A város régi formájában megőrzött kikötőjével és csónakjaival az ország egyik legkeresettebb látványossága.

Turisztikai jelentősége mellett a város ad otthont Málta új erőművének (Delimara Plant).

Nevezetességei

• Szent Péter-plébániatemplom
  
  
  
  
  
  
  
• It-Torri ta' San Luċjan (St. Lucian Tower): 1611-ben építtette Alof de Wignacourt nagymester a Marniżi-félszigetre. A torony ma a Nemzeti Tengerbiológiai Kutatóközpontnak ad otthont, előzetes kérésre látogatható
• Xrobb l-Għaģin Nature Park: A 2011-ben megnyitott park a félsziget természeti értékeinek védelmére és bemutatására létesült. A park létesítésekor 15 000 fát ültettek a területen, ezen kívül épült egy öko-ház, amely oktatási célokat is szolgál. A parkot a Nature Trust, az erőforrásokért és vidékfejlesztésért felelős minisztérium és az egyetem közösen működteti.
• Il-Ballut ta' Marsaxlokk: A Xatt is-Sajjiedánál található partszakasz egyike a máltai szigeteken fennmaradt kevés édes-sós mocsárnak. Az esős időszakban édesebb, száraz hónapokban szélsőségesen sóssá váló mocsárvidék számos különleges növény- és állatfaj otthona. Jelenleg a Natura 2000 program keretében védelem alatt áll.
• A kikötőben horgonyzó luzzuk – nagyobb méretű bárka mely mindkét végén hegyes, halászatra –, dgħajsák – vékonyabb, gyorsabb, gondola jellegű hajó, ami személyszállításra alkalmasabb – és khajjikok – csak az egyik végén hegyes orrú, inkább csónak jellegű, halászatra – jellegzetes "Ozirisz-szemeikkel" – melyek a hajókat és tulajdonosaikat hivatott megvédeni a rossz szellemektől.
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
• Halpiac (vasárnaponként) – kora reggeltől 12:30-ig.

A halak mellett a piacon szinte bármi megvásárolható, édesség, fűszerek, zöldség, gyümölcs, ruhák, táskák, konyhai eszközözök...

A parton szépen sorban várják a turistákat a jobbnál-jobb éttermek és kávézók. Mindenképp el kell látogatni ide, ha Máltán jár az ember. :-)

Paleo és Málta és kísértések...

Még Magyarországon kezdtünk bele a paleolit életmódba, és immáron 7 hónapja e szerint étkezünk és élünk. Az átállással nem voltak gondjaink, hamar leszoktunk a régi ételeinkről, valójában kenyeret és cukrot lassan 2 éve nem is eszünk...

A költözés előtt próbáltam tájékozódni, vajon Máltán ismerik, gyakorolják-e ezt a fajta életmódot? Sok mindenre nem jutottam, csak annyira, hogy itt nem igen lesznek paleo boltok...stb. És valóban, eddig nem is találkoztunk egy darabbal sem. Még jó, hogy otthon sem szoktam rá nagyon a paleo péksütikre, kenyerekre és sütikre. Ami nagyobb probléma, hogy pl. kókuszzsírt sem találtunk eddig sehol. Vagyis ez így nem igaz, pont ma a Scotts-ban mutatta meg az egyik eladó ami nekik van: konkrétan 1.5 dl körüli, valami bio és annyiba került, mint otthon 1 liter. Nyilván nem vettük meg. :-)

 Ezek után meg sem kell lepődni, hogy semmiféle maglisztet sem találtunk eddig. Pedig Sliema, Valletta, Gzira számunkra eddig minden útbaeső bio, organikus, vitaminos, health-os boltjába benéztünk.

Így marad a mindenféle husi (csirke, marha, sertés), a tenger gyümölcsei, a zöldségek és gyümölcsök. Főzésre és sütésre az olívaolaj. Nasinak az aszalt gyümik, magvak, és a méz.

Mi igazából kicsit tágabban értelmezzük a paleot, és használunk kompromisszumos alapanyagokat is, például a zabpehelyt és zabpehelylisztet, valamint zab és rizsitalt is fogyasztunk. Alkalmanként pedig jázmin és basmati rizst is. Ezek pedig mind kaphatóak itt is.

Itt is törekszünk arra, hogy a boltokban a helyi termékeket vegyük meg. Máltán Gozo szigete az, ahol a mezőgazdasági termesztés folyik. Van itt minden mi szem szájnak ingere: saláták, paprika, paradicsom, olívabogyó, répa, paszternák, cukkini...és persze gyümölcsök is. Minap tudtuk meg, hogy például a grapefruit szezonjának már vége is.

A szupermarketek mellett, itt még nagyon sok a kis helyi bolt és zöldséges, szinte minden sarkon van egy. :-) Jó ezt látni! :-)

Na de kérem, kész kísértés végig menni itt egy-egy utcán, főleg ebédidőben, éhesen. :-)

Egyik étterem a másik után, majd kávézók, pékségek, cukrászdák...huuu nagyon oda kell figyelni meg ne inogjon az ember!

Mindenféle nemzet képviselteti magát itt, vannak kínai, indiai, török, olasz, szicíliai, japán, líbiai, libanoni éttermek. E mellett külön kis nemzetiségi boltok: bolgár, román, svéd, orosz, kínai, arab...Annyi de annyiféle finomság, hogy nehéz neki ellenállni. Csak úgy hívogatnak az illatok, a csodás ételek, a sütik.

Nem beszélve a méltán híres máltai kenyérről, sajtokról és fagyiról – na ezeket már nem fogjuk megkóstolni, max. 11 évvel ezelőtti emlékeinkben élnek az ízeik.