Szikrázó
napsütés, kristálytiszta tenger, és sok-sok történelmi helyszín
várja a Máltára érkezőket.
Elhelyezkedés
Málta
(hivatalos nevén Máltai Köztársaság; máltaiul:
Repubblika ta' Malta) szigetország, törpeállam Dél-Európában, a
Földközi-tenger középső részén, Európa és Afrika között.
93 km-re Szicíliától és 230 km-re Észak Afrikától. Három fő
sziget alkotja: Málta, Gozo és Comino melyek lakottak. Valamint
több kisebb sziget is tartozik hozzá: Cominotto, Fifla, Manoel
Sziget és a Fungus Rock.
Területe:
316 km² (Málta: 246, Gozo: 67, Comino: 2,7)
Lakosság:
410.000 fő ebből 29.000 fő Gozo
Népsűrűség: 1200
fő /km²
Főváros: Valletta
Klíma
Málta
szigetén a mediterrán klímát élvezhetjük, az enyhe esős téllel
és forró, meleg nyárral. Az év nagy részében kék ég és
ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát szerencsére
enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek.
A nyár általában szeptember végén ér véget,
amikor az Atlanti-óceán felől érkező légáralmatok elérik a
szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet
lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október
vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági
művelés fő időszaka.
A máltai telet az európai hideg, a szaharai
forró, és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása
határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat, ám a fagy
ismeretlen a szigeteken.
Az évi csapadék mennyisége: 560 mm. Ennek
jelentős része a heves téli záporok során hull. Az átlagos
mennyiség azonban Máltán nem mérvadó adat, mert évről évre
drasztikus változások lehetnek a csapadék mennyiségében (1015
mm-től a szinte teljes szárazságot jelentő 255 mm-ig).
Kormány
Málta parlamentáris köztársaság, az ország
feje az államelnök, reprezentatív feladatkörrel rendelkezik.
A Parlamentnek 65 tagja van, a miniszterelnököt
a legtöbb szavazatot kapott párt jelöli, 2 nagy párt van. Az
elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a
kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén
a Képviselőház tagjai közül választják.
Környezetvédelem
Málta legsúlyosabb gondja az ivóvízhiány. A
téli csapadék nagy része gyorsan a tengerbe kerül, nem szivárog
be eléggé a talajba. A nyár hosszú, meleg, száraz. A mészkőbe
beszivárgott víz összegyűjtésére alagútrendszereket építettek,
de ez nem elég, a felhasznált ivóvíznek kb. a fele tengervíz
sótalanító üzemekből származik. Ezek működtetésére viszont
üzemanyag kell, annak elégetése viszont a környezetet szennyezi.
Történelem
Málta történelme szorosan
összefonódott a földközi-tengeri népek, különösen Szicília
és Észak-Afrika történetével. A világ legrégebbi templomai,
bronzkori kőfejtők, föníciai sírok, római villák emlékeztetnek
a sziget régmúltjára. A keresztény, arab, lovagkori és brit
örökség pedig a mai máltaiak életét is mélyen meghatározza.
A kőkori, majd bronzkori betelepülőket görögök
és föníciaiak követték, akiknek fél évezreden át megfelelő
kikötőhelyet nyújtottak a szigetek. Róma a pun háborúk során
tett szert Máltára, amely hosszú időre csendes, vidéki kolóniává
vált. Az elsők között adott otthont a kereszténységnek, miután
60-ban Pál apostol megtérítette a később szentként tisztelt
Publius kormányzót. Európa történelmébe a vandálok
megjelenésével kapcsolódott be, majd Bizánc uralma alatt ismét
veszített jelentőségéből. 870-ben Észak-Afrika arab megszállói
foglalták el, akiket a szicíliai normannok űztek el két
évszázaddal később. Ettől kezdve Málta Szicília királyságának
része lett mint hűbérbirtok, koronabirtok, végül a johannita
lovagok szinte önálló állama. 1565-ben visszaverte a legnagyobb
török ostromot is, ez az esemény a nemzeti történelemben
betöltött szerepét tekintve Eger ostromának felel meg. A
lovagokat 1798-ban Napóleon francia konzul űzte el, és megszállta
a szigeteket. A fosztogató franciák elleni lázadáshoz 1800-ban
csatlakoztak a britek, akik ezután 160 évre itt maradtak. Málta a
földközi-tengeri flotta főhadiszállása lett, és a második
világháborúban egyedül igyekezett gátolni a tengelyhatalmak
kapcsolatát afrikai birtokaikkal. Innen indult később Olaszország
felszabadítása is. A háború után a politika került előtérbe,
ami 1964-ben Málta függetlenségéhez vezetett. Az ország 1974 óta
köztársaság, és a brit hadiipartól való függetlenség jegyében
mára nagyrészt turizmusra rendezkedett be.
forrás: wikipedia